2015. február 21., szombat

2015. február 11., szerda


keresztlányom

legnagyobbik fiam

legkisebbik :)

Sziasztok,

amint látni elég régen nem írtam, osztottam meg semmit. Elég sűrű volt az életem az elmúlt pár évben, most már úgy néz ki rendeződött minden.
Pár év távlatából ránézni ezekre a fotókra elég érdekes. Akkoriban, kezdő fotósként nagyon jónak találtam őket ma viszont már úgy nézek rájuk, hogy meddig jutottam a kezdeti próbálkozásoktól.
Az ember legjobban saját képein mérheti le a tudást, amit az évek során megszerez. Mindenkinek kell egy bizonyos idő ahhoz is, rájöjjön neki melyik a kedvenc stílusa, irányzata. Én is így voltam ezzel. először kapásból a természetfotó, teleobjektív minden ami kell. Csak a tudás nem volt meg hozzá, hogy jó képeket csináljak. Az évek alatt elég sok mindenbe belekóstoltam, végül a portré - gyerekportrék, mivel időközben lett 3 fiam- és a makró fotózásban találtam meg az örömöt. Makróban minden érdekel, úgy érzem kezdem elsajátítani azt a tudást, ami az igazán jó képekhez kell, bár még nem látni az út végét :)
A felszerelésemet folyamatosan próbálom bővíteni, persze ez 3 gyerek mellett nem megy nagyon gyorsan, hiába imádok fotózni, mégiscsak a hobbi az utolsó a költségvetésben. De rájöttem arra is, h nem kell mindenből a legjobbat megvenni ahhoz, hogy jó képeket csináljon az ember. A technikai hátrányt igyekszem mindig kreativitással és kitartással pótolni.

Egyelőre ennyit szerettem volna írni. Jó szórakozást a képekhez.